EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52023IP0397

P9_TA(2023)0397 – Az Oroszországra vonatkozó uniós szankciók hatékonysága – Az Európai Parlament 2023. november 9-i állásfoglalása az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatékonyságáról (2023/2905(RSP))

HL C, C/2024/2838, 2024.5.8, ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2838/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2838/oj

European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2024/2838

2024.5.8.

P9_TA(2023)0397

Az Oroszországra vonatkozó uniós szankciók hatékonysága

Az Európai Parlament 2023. november 9-i állásfoglalása az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatékonyságáról (2023/2905(RSP))

(C/2024/2838)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának 2022. februári eszkalálódása óta elfogadott állásfoglalásaira,

tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

tekintettel az EU által 2022 februárja óta Oroszországgal szemben elfogadott 11 egymást követő szankciócsomagra,

tekintettel az uniós korlátozó intézkedések megsértésének az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő bűncselekményi területnek történő minősítéséről szóló, 2022. november 28-i (EU) 2022/2332 tanácsi határozatra (1),

tekintettel Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2023. július 7-i jelentésére,

tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélküli, indokolatlan és jogellenes agresszív háborújának 2022. február 24-i újraindítása óta az európai geopolitikai környezet alapvetően megváltozott; mivel az orosz erők megkülönböztetés nélküli támadásokat hajtottak végre lakóövezetek és a polgári infrastruktúra ellen, több ezer ukrán polgári személy halálát okozva, erőszakkal deportáltak és illegálisan bebörtönöztek ukrán állampolgárokat Oroszországban és Ukrajna Oroszország által megszállt területein, valamint terrorcselekményeket követtek el az ország egész területén;

B.

mivel Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított teljes körű inváziója óta az EU 11 szankciós csomagot vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek célja az ország gazdasági bázisának gyengítése és hadviselő képességének korlátozása, beleértve az ukrajnai háborúért felelős vagy abban részt vevő közel 1 800 személlyel és szervezettel szembeni korlátozó intézkedéseket, az Oroszországból származó áruk és szolgáltatások, például az olaj és a nyersanyagok behozatalának tilalmát, valamint a fegyverek, katonai felszerelések és kettős felhasználású termékek Oroszországba történő kivitelének tilalmát; mivel a szankciók között szerepel az orosz központi bankkal folytatott mindennemű ügylet megtiltása, a kulcsfontosságú orosz bankok kizárása a SWIFT pénzügyi üzenetküldő rendszerből, valamint egyes állami tulajdonú vagy államilag támogatott orosz dezinformációs csatornák sugárzásának és terjesztésének felfüggesztése;

C.

mivel a Tanács emellett az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be több olyan személlyel szemben, akik az Orosz Föderációban és az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek; mivel az EU további szankciókat fogadott el Belarusszal szemben is, válaszul az Ukrajna elleni agresszív háborúban való részvételére, valamint Iránnal szemben az iráni drónok Oroszország általi bevetésével kapcsolatban;

D.

mivel a szankciók hatásának mérését számos kihívás nehezíti, többek között a megbízható számadatok és statisztikák hiánya; mivel az uniós szankciók hatása nem választható el könnyen az Egyesült Államok és más szankciók, az orosz ellenszankciók vagy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának hatásától; mivel a legtöbb szakértő arra figyelmeztet, hogy bár a szankciók működnek, hatásuk nem elég súlyos ahhoz, hogy korlátozzák Oroszországot az Ukrajna elleni háború folytatásában, és további intézkedéseket szorgalmaznak a szankciók hatályának bővítése és hatékonyabb érvényesítése érdekében; mivel bár az Oroszországgal szembeni uniós szankciók példa nélküliek, az orosz gazdaságra gyakorolt hatás eddig kisebbnek tűnik, mint ahogyan azt eredetileg előre jelezték, és aggasztó jelek utalnak arra, hogy a szankciók hatékonysága csökken; mivel az Oroszországgal szembeni szankciók arra kényszerítették és továbbra is arra kényszerítik azokat, akik ellen a szankciók irányulnak, hogy folyamatosan költséges kerülőutakat keressenek;

E.

mivel az uniós tagállamok az árplafon-koalícióval együtt árplafonokat vezettek be az Oroszországból származó vagy onnan exportált, tengeren szállított nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra vonatkozóan; mivel ezeket az árplafonokat a nyersolaj esetében hordónként 60 USD-ban, a diszkontáras kőolajtermékek esetében hordónként 45 USD-ban, a nyersolajhoz képest feláras kőolajtermékek esetében pedig hordónként 100 USD-ban állapították meg; mivel különböző tanulmányok becslései szerint az orosz nyersolaj hordónkénti előállítási költsége körülbelül 15 USD, a dízelolajé pedig 20 USD; mivel ezért a jelenlegi árplafonok még mindig jelentős nyereséget biztosítanak a Putyin-rezsim számára;

F.

mivel Oroszország olaj- és gázexportból származó bevételei 2022 januárja és 2023 januárja között 38%-kal csökkentek; mivel Oroszország részesedése az európai gázkeresletből a 2021-es 45%-ról 2022-ben 23%-ra, 2023 januárjára pedig 10% alá csökkent; mivel a jelentések szerint a cseppfolyósított földgáz (LNG) oroszországi termelésének mennyisége rekordszintre emelkedett; mivel az orosz szénre vonatkozó uniós szankciók ellenére az orosz széntermelés 2021-hez képest 0,3%-kal nőtt, rekordszintet érve el; mivel a háború kezdete óta Oroszország 532 milliárd EUR bevételre tett szert a fosszilis tüzelőanyagok exportjából, amelyből a tagállamok vásárlásai több mint 178 milliárd EUR-t tettek ki; mivel pusztán 2022-ben az orosz energiaforrásokból származó bevételek 321 milliárd USD-t tettek ki;

G.

mivel 2023 augusztusa óta nyilvánvaló, hogy Oroszország új módszereket talál az olajra vonatkozó szankciók és árplafon megkerülésére, és az orosz olaj világpiaci ára emelkedni kezdett; mivel Oroszország képes volt átirányítani a nyersolajexportot Európa helyett olyan alternatív piacokra, mint India, Kína és Törökország; mivel az Indiától és más nemzetektől származó, orosz olajból készült kőolajtermékek uniós importja ugrásszerűen nőtt, kiskaput nyitott az orosz olaj előtt, aláásva az uniós szankciók hatását; mivel az uniós tulajdonban álló hajók 2022-ben és 2023-ban is a legnagyobb arányban orosz nyersolajat szállítottak; mivel 2022-ben az energiaforrások exportjából származó bevételek az Oroszországi Föderáció költségvetésében a teljes bevétel egyharmadát tették ki; mivel az orosz energiaforrások exportjára vonatkozó szankciók jelentős hatást gyakorolnak az orosz állami bevételekre; mivel a kőolajra vonatkozó árplafon 2022. decemberi bevezetését követően Oroszországnak az energiaforrások exportjából származó jövedelme jelentősen csökkent a háború előtti szinthez képest; mivel Oroszország olajbevételei 2023 első felében újra növekedni kezdtek, és 2022 novembere óta a legmagasabb szintet érték el;

H.

mivel a nem uniós országokból származó orosz LNG vagy orosz eredetű olaj uniós tagállamok általi beszerzése nincs korlátozva, és jelenleg jóval meghaladja a 2022 februárja előtt tapasztalt szintet; mivel az Egyesült Államok után Oroszország az EU második legnagyobb LNG-szállítója; mivel az Oroszországból származó LNG-behozatal növekedése ellentétes az EU azon céljával, hogy véget vessen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének; mivel Oroszországnak még mindig napi mintegy 690 millió EUR bevétele van a fosszilis tüzelőanyagok exportjából (2023. augusztusi adatok); mivel az EU továbbra is havonta 2 milliárd EUR-t folyósít Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért; mivel a csővezetékes gáz és az LNG folyamatos importja, valamint a nyersolaj és az olajtermékek behozatalára vonatkozó tilalom alóli különböző kivételek miatt az EU továbbra is Oroszország egyik legnagyobb ügyfele a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében;

I.

mivel a hivatalos orosz adatok szerint Ukrajna elleni agresszív háborúja és a nemzetközi szankciók ellenére az orosz gazdaság 2022-ben – a vártnál sokkal kisebb mértékben – állítólag mindössze 2,1%-kal zsugorodott; mivel a Nemzetközi Valutaalap hivatalos orosz adatok alapján készített előrejelzése szerint az orosz gazdaság 2023-ban 2,2%-kal, 2024-ben pedig 1,1%-kal fog növekedni; mivel Oroszország bejelentette, hogy védelmi költségvetését 2024-ben közel 70%-kal növeli, és az eléri a 107 milliárd EUR-t, azaz a GDP 6%-át (a 2023. évi 63 milliárd EUR-hoz, azaz a GDP 3,9%-ához képest);

J.

mivel ugyanakkor 2023. november 1-jén az orosz elnök felszólította a tisztviselőket, hogy foglalkozzanak a magas infláció kérdésével, és figyelmeztetett arra, hogy a nyugati szankciók miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az orosz gazdaságra; mivel az infláció továbbra is magas Oroszországban, és tovább emelkedik, hiszen a gyengülő rubel és az ukrajnai offenzíva miatt növekvő katonai kiadások terhelik a gazdaságot;

K.

mivel az Oroszországból származó uniós behozatal 2022 februárja óta csökkent; mivel a szankciók ellenére a gyakorlatban néhány tagállam 2022 februárja óta növelte az Oroszországgal folytatott kereskedelmet;

L.

mivel számos uniós vállalat élvez eltéréseket a 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) alapján, és ezért továbbra is üzleti tevékenységet folytat olyan orosz szervezetekkel, amelyek pénzügyi és kereskedelmi szankciók hatálya alá tartoznak; mivel az eltérések engedélyezése a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik, és az uniós intézmények csupán tájékoztatást kapnak az engedélyezett eltérésekről, anélkül, hogy lehetőségük lenne azok vitatására; mivel a Parlament és más intézmények nem férnek hozzá ezekhez az alapvető információkhoz; mivel ez az eltérési gyakorlat jelentősen csökkenti az uniós szankciók kívánt hatását, és ezáltal megfosztja az EU egyik fő külpolitikai eszközét a hatékonyságtól és a hitelességtől;

M.

mivel a szankciók ellensúlyozása érdekében Oroszország a szankciókat nem alkalmazó országok felé fordult a technológia és más termékek felkutatása érdekében; mivel az Oroszország és Kína közötti egyre szorosabb kapcsolatok – mind az energiakereskedelem és a kettős felhasználású termékek kereskedelme, mind pedig a diplomáciai és stratégiai támogatás terén – gyengítették az uniós szankciók Oroszországra gyakorolt hatását; mivel Oroszország Kínával folytatott kereskedelme 2022-ben és 2023-ban rekordszintet ért el; mivel jelenleg az orosz import mintegy fele Kínából érkezik, míg a háború előtt a negyede érkezett onnan; mivel Oroszország Indiával és Törökországgal folytatott kereskedelmének volumene is jelentősen nőtt;

N.

mivel számos, a lefoglalt orosz fegyverekről készített elemzés kimutatta, hogy Oroszország továbbra is importál kritikus fontosságú nyugati alkatrészeket, mivel képes alternatív beszállítókat és útvonalakat találni, és kulcsfontosságú termékek, például a félvezetők behozatala még a szankciók előtti szint fölé is emelkedik; mivel számos, szankciót nem alkalmazó ország, például Kína, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kirgizisztán, egyes dél-kaukázusi országok és Szerbia olyan csomópontokká váltak, amelyeken keresztül orosz szervezetek az általuk az EU-ból importált termékeket Oroszországba irányítják át, vagy alternatív útvonalakat biztosítanak a kettős felhasználású termékek, valamint a külföldi gyártású technológiák és felszerelések importjához;

O.

mivel 2022 decemberében az EU David O’Sullivant nevezte ki az uniós szankciók végrehajtásáért felelős nemzetközi különmegbízottnak; mivel a 2023 júniusában elfogadott legutóbbi szankciócsomag konkrét kijátszásellenes eszközt tartalmazott;

P.

mivel a Roszatom és az orosz atomenergia-ágazat továbbra sem szerepel a szankciócsomagokban; mivel a Roszatom a leányvállalatain keresztül kritikus fontosságú technológiákat és anyagokat importál az orosz katonai-ipari komplexumba; mivel 2022–2023 folyamán a tagállamok jelentős előrelépést tettek az orosz nukleáris ipartól való függőségük csökkentése terén;

Q.

mivel 2022. december 2-án a Bizottság irányelvjavaslatot nyújtott be az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról (3) annak érdekében, hogy megkönnyítse az uniós szankciók megsértésének kivizsgálását, büntetőeljárás alá vonását és büntetését valamennyi tagállamban;

R.

mivel az EU-ban száműzetésben élő orosz civil társadalmi és ellenzéki szereplők azzal küzdenek, hogy egyes szankciók aránytalan hatást gyakorolnak mindennapi életükre oly módon, amely nem felel meg az uniós szankciós politika célkitűzésének, és ehelyett árt az EU hitelességének;

1.

ismételten a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agresszív háborúját, valamint a belarusz Lukasenka-rezsim abban való szerepvállalását; ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget minden ukrajnai katonai tevékenységnek, és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosság deportálásának, és bocsássa szabadon az összes fogva tartott és deportált ukránt, különösen a gyermekeket;

2.

hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni agresszív orosz háborúra válaszul hozott uniós szankciók célja az orosz gazdasági és ipari bázis, különösen a katonai-ipari komplexum stratégiai gyengítése annak érdekében, hogy aláássa az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy folytassa a háborút, támadja a polgári lakosságot és megsértse Ukrajna területi integritását, illetve a szankciók célja még Oroszország katonai technológiákhoz és alkatrészekhez való hozzáférésének megakadályozása, és az orosz politikai és gazdasági elit rezsimnek nyújtott támogatásának korlátozása;

3.

emlékeztet arra, hogy a nemzetközi szankciók hatékonysága az azokat elfogadó államok határozottságától, kohéziójától, együttműködésétől, becsületességétől és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartásától függ; felhívja a tagállamokat, hogy egyértelműen azonosítsák a joghatóságuk alá tartozó, szankcionált orosz külföldi eszközöket, és biztosítsák, hogy azok orosz szervezetek számára ténylegesen elérhetetlenné váljanak; hangsúlyozza, hogy összehangoltabb megközelítésre és nagyobb átláthatóságra van szükség a befagyasztott eszközök fellelhetőségéről és összegéről való jelentéstétel tekintetében;

4.

hangsúlyozza, hogy mivel az Oroszországgal szembeni uniós szankciók olyan külpolitikai eszközök, amelyek célja egy jogellenes háború megszüntetése, bizonyos súlyos esetekben a háború szempontjából kritikus árukra vonatkozó ilyen exportkorlátozások megkerülése Oroszország háborús bűncselekményeiben való bűnrészességnek tekinthető és büntetőeljárás alá vonható;

5.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy uniós szinten erősítsék meg és központosítsák a szankciók végrehajtásának felügyeletét, és dolgozzanak ki a szankciók kijátszásának megelőzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmust Oroszország azon képességének korlátozása érdekében, hogy megkerülje a szankciókat; felhívja a tagállamok hatóságait, hogy szorosabban működjenek együtt a szankciók megsértésének és kijátszásának kivizsgálása terén, és az uniós szankciók megsértésének dinamikus és szigorú megelőzése és/vagy büntetőeljárás alá vonása révén mutassanak rá az ilyen jogsértések következményeire; felszólítja e tekintetben az uniós intézményeket, hogy gyorsan állapodjanak meg egy, az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározására irányuló ambiciózus irányelvről; hangsúlyozza, hogy a szankcióknak arányosaknak, de kellően szigorúaknak is kell lenniük ahhoz, hogy visszatartó erejük legyen; felhívja az Európai Tanácsot, hogy fogadjon el olyan határozatot, amely kiterjeszti az Európai Ügyészség hatáskörét az uniós korlátozó intézkedések megsértésének bűncselekményére, ami lehetővé tenné az ilyen bűncselekményekre vonatkozó nagyobb fokú harmonizációt, valamint azok következetes és egységes üldözését az egész EU-ban;

6.

mélységes aggodalmának ad hangot a szankciók hatálya alá tartozó, háborús szempontból kritikus áruknak a tagállamok és Oroszország közötti folyamatos kereskedelme miatt; sajnálatát fejezi ki az Oroszországra kivetett uniós szankciókkal kapcsolatos megfelelési kultúra súlyos hiánya miatt; elítéli azt a gyakorlatot, hogy az EU-ból származó, szankciók hatálya alá tartozó árukat nem uniós országokbeli vállalatoknak vagy magánszemélyeknek értékesítik, majd azokat közvetlenül az EU-ból Oroszországba szállítják; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy hozzanak létre olyan rendszereket, amelyeken keresztül az ügyletekre vonatkozó információk hatékonyabban megoszthatók a katonai és kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos szankciók végrehajtásának javítása érdekében; felhívja a tagállami hatóságokat, hogy biztosítsák a vállalatok számára a szükséges információkat és segítséget az uniós szankciók betartásának javítása érdekében, és működjenek együtt azokkal a vállalatokkal, amelyek termékeit Oroszországba exportálják, annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen az exportellenőrzések tudtukon kívüli megsértésének kockázata; felhívja a tagállamokat, hogy alaposan vizsgálják meg, hogy a vállalatok megfelelnek-e a felsorolt árukra vonatkozó exportkorlátozásoknak, és szabjanak ki visszatartó erejű szankciókat;

7.

felhívja a tagállamokat, hogy az exportellenőrzést terjesszék ki több árukategóriára, hangolják össze az exportellenőrzéseket a joghatóságok között, és következetesen hajtsák végre az intézkedéseket a kiskapuk megszüntetése érdekében; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a nem uniós országokba exportált fejlett technológiai termékek Oroszországba kerüljenek, és folyamatosan kövessék nyomon a fejleményeket annak érdekében, hogy azonosítsák a szankciók kijátszására irányuló rendszerek működését, és ennek megfelelően igazítsák ki a szankciórendszereket;

8.

sürgeti az uniós, az uniós tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok vállalatait, hogy szüntessék meg oroszországi tevékenységüket, és különös gondossággal járjanak el az olyan áruk kivitelekor, amelyek Oroszországba irányuló exportja tilos; hangsúlyozza, hogy azok az uniós vállalatok és leányvállalataik, amelyekről megállapították, hogy megsértették az uniós korlátozó intézkedéseket, nem támogathatók, többek között az Ukrajna-eszköz és más ukrajnai újjáépítési programok részét képező pályázatokból és a finanszírozás egyéb formáiból sem; úgy véli, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók alkalmazásától való eltéréseket kihasználó és az Oroszországgal üzleti tevékenységeket folytató vállalatok nem részesülhetnek uniós forrásokból, technikai segítségnyújtásból, valamint nem vehetnek részt uniós finanszírozású projektekben; úgy véli, hogy ezeket a vállalatokat automatikusan fel kell venni a korai felismerési és kizárási rendszerbe, és az Arachne kockázatértékelési eszközbeli státuszukat ennek megfelelően kell frissíteni; úgy véli, hogy ugyanezt az elvet kell értelemszerűen alkalmazni a közbeszerzésre is, amelynek értelmében a kormányzati szervek vagy a helyi hatóságok nem szerezhetnek be munkát, árukat vagy szolgáltatásokat a 269/2014/EU tanácsi rendelet szerinti uniós szankciók alól kivételben részesülő vállalatoktól;

9.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy javítsák az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról szóló uniós stratégiai kommunikációt, és küzdjenek az azokkal kapcsolatos dezinformáció ellen; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy tájékoztassák a szélesebb nyilvánosságot az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekről, különösen azok céljáról, és e tekintetben használják fel a szankciókért felelős uniós megbízott tapasztalatait a nemzetközi partnerek, szervezetek és kulcsfontosságú ágazatok meggyőzésére arról, hogy meg kell előzni az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának folytatásához rendelkezésre álló bevételek csökkentésére irányuló erőfeszítések kijátszását;

10.

sürgeti az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára válaszul szigorúan igazodjanak az uniós szankciókhoz, jelezve az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére való felkészültségüket;

11.

elítéli azon államok, jogi szolgáltatók, egyéb szervezetek és személyek magatartását, amelyek segítenek Oroszországnak kikerülni az uniós szankciók hatásait; emlékeztet arra, hogy a szankciók megsértése uniós szintű bűncselekménynek minősül, és súlyos hatással van az EU pénzügyi érdekeire; felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, köztük a szankciókért felelős uniós megbízottat, hogy fokozzák tevékenységüket az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megkerülésének és kijátszásának korlátozása érdekében, mivel az súlyosan aláássa az uniós szankciók hatékonyságát és akadályozza a háború befejezésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a szankciók megsértése miatt elkobzott vagyoni eszközöket az orosz agresszió áldozatainak kártalanítására, valamint az infrastruktúra újjáépítésére és reformokra kell felhasználni az Ukrajnát támogató eszköz keretében; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy értékeljék újra az olyan országokkal fenntartott kapcsolataikat, amelyek nem tesznek elegendő erőfeszítést az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megkerülésének és kijátszásának korlátozására, beleértve az ezeknek az országoknak nyújtott pénzügyi támogatást és az uniós piacokhoz való preferenciális hozzáférést is; aggasztónak tartja, hogy jelentések szerint Azerbajdzsán és más országok orosz gázzal kapcsolatos ügyleteket mosnak tisztára; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy minden lehetséges eszköz felhasználásával igyekezzenek meggyőzni Azerbajdzsán kormányát, hogy hagyjon fel az orosz rezsimmel való összejátszással;

12.

felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciókkal kapcsolatos egység fenntartásához, és ezért felszólít arra, hogy az Oroszország Ukrajna elleni fellépésével kapcsolatos valamennyi szankciórendszer legalább 12 hónapos megújítását következetesen írják elő, és fogadjanak el további szankciócsomagokat, amelyek célja, hogy stratégiailag korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy finanszírozni tudja háborús kampányát; támogatja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét abban, hogy továbbra is hozzájáruljon a hosszú távú egységhez és a fokozott hatékonysághoz azáltal, hogy széles körben él javaslattételi jogával;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kizárólag személyes használatra szánt tárgyak és járművek lefoglalásához és elkobzásához vezető szankciók értelmezését; hangsúlyozza, hogy a megfelelés ilyen túlzott szintre való emelése hitelteleníti a szankciók célját és eszközét;

14.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg és növeljék az orosz olajexportra vonatkozó meglévő szankciók végrehajtásával kapcsolatos koordinációt; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben zárják le az uniós piacot az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok előtt; felszólít a fosszilis tüzelőanyagok, a cseppfolyósított földgáz a finomított fosszilis tüzelőanyagok behozatala eredetének harmonizált vizsgálatára az orosz energia EU-ba történő behozatalának megakadályozása érdekében;

15.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a G7-ekkel annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsék az orosz olajra és kőolajtermékekre vonatkozó árplafont, vezessenek be teljes tilalmat az EU-ba irányuló orosz LNG- és cseppfolyósított szénhidrogéngáz-behozatalra, valamint a nem uniós országokból származó üzemanyag és egyéb kőolajtermékek behozatalára, amennyiben ezeket a termékeket orosz olaj felhasználásával állították elő, továbbá tiltsák meg az orosz olaj- és LNG-exportnak az EU területén keresztül történő szállítását; felhívja az EU-t, hogy vezessen be ár- és volumenkorlátokat az orosz és belarusz műtrágya EU-ba történő behozatalára vonatkozóan;

16.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szabjanak ki szankciókat valamennyi nagy orosz olajvállalatra, a Gazprombankra, leányvállalataikra, valamint igazgatótanácsaikra és vezetőtestületeikre; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy terjesszék ki az Oroszországgal szemben az alumíniumimportra kivetett szankciókat, és vezessenek be szankciókat az Arctic-2 LNG-projekttel szemben; felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a tartályhajóknak nyújtott szolgáltatások korlátozására és a tartályhajók Oroszországnak történő eladására vonatkozó embargóra, valamint a tartályhajók európai biztosítási szolgáltatásainak korlátozására, amennyiben azokat orosz olaj exportálására használják; felhívja az árplafon-koalíció országait, hogy tiltsák meg az orosz olaj és LNG felségvizeiken és kizárólagos gazdasági övezeteiken keresztül történő átrakodását; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az olajárplafon végrehajtását és az árplafon betartását, különösen annak előírásával, hogy az orosz olajszállítmányokra vonatkozó árigazolásokat csak a jóváhagyott kereskedők engedélyezőlistája alapján lehessen kiállítani, valamint annak előírásával, hogy az európai felségvizeken áthaladó valamennyi tartályhajónak igazolnia kell, hogy rendelkezik megfelelő olajszennyezési biztosítással;

17.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék ki a szankciókat, hogy magukba foglalják az orosz eredetű vagy Oroszország által újraexportált gyémántok forgalmazásának és csiszolásának teljes tilalmát az EU-ban; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szankcionálják az állami tulajdonban lévő Alrosa vállalatot, és széles körben vezessenek be rendszereket a gyémántok eredetének új technológiákon alapuló nyomon követésére;

18.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a lehető leghamarabb korlátozzák a Roszatommal, valamint annak vezetésével és leányvállalataival való együttműködésüket az EU energiabiztonságához feltétlenül szükséges mértékre; felhívja a Bizottságot és az Euratom Ellátási Ügynökséget, hogy vizsgálják felül a Roszatommal fennálló együttműködést, és nyújtsanak támogatást az orosz üzemanyag, alkatrészek és szolgáltatások lehetséges alternatívákkal való helyettesítéséhez, figyelembe véve Ukrajna kedvező tapasztalatait; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy akadályozzák meg, hogy a Roszatom leányvállalatának, az Atomflotnak a hajói belépjenek az uniós kikötőkbe, és erősítsék meg a nemzetközi nyomást a zaporizzsjai atomerőmű megszállásának megszüntetése érdekében, valamint tágabb értelemben véve a konfliktus által érintett atomerőművek biztonságának biztosítása érdekében; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy tiltsák be az orosz nukleáris termékek behozatalát;

19.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország az űrprogramját (Roscosmos) polgári és katonai alkalmazású technológiák beszerzésének eszközeként használva képes a ballisztikus és cirkálórakéták gyártásához szükséges számítógépes alkatrészek jelentős részét beszerezni; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy haladéktalanul szüntessék be az ilyen alkatrészek Oroszországba történő szállítását, és fogadjanak el olyan további intézkedéseket, amelyek további zavart okozhatnak Oroszország katonai ellátási láncában, és olyan külső szereplők ellen irányulnak, akik Oroszország háborús erőfeszítéseit kívánják támogatni, többek között drónok és rakéták gyártása révén;

20.

felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy keressenek jogszerű módokat, amelyek lehetővé teszik a befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását és azok felhasználását Ukrajna újjáépítésére és az orosz agresszió áldozatainak kártalanítására; üdvözli a belga kormány bejelentését az Euroclearnél lévő orosz tulajdonú, immobilizált vagyoni eszközökből származó bevételek megadóztatásáról;

21.

kéri, hogy a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket teljes mértékben igazítsák az Oroszországgal szemben jelenleg érvényes intézkedésekhez, mivel a Lukasenka-rezsim súlyosan bűnrészes az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúban;

22.

felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára válaszul végezzék el az uniós szankciók átfogó felülvizsgálatát, és terjesszenek elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne tovább javítani az uniós szankciók előkészítését, fenntartását, végrehajtásuk és érvényesítésük nyomon követését, valamint a transzatlanti szövetségesekkel, a G7-ekkel és a G20-akkal, más hasonlóan gondolkodó partnerekkel és általában az ENSZ tagjaival való koordinációjukat; megismétli álláspontját az EU és az USA közötti, a szankciókra vonatkozó erőteljes transzatlanti együttműködés fenntartásával kapcsolatban, megszüntetve minden olyan kiskaput, amely lehetővé tenné Oroszország számára, hogy kivonja magát a szankciók alól, és egyszerűsítse az exportellenőrzést;

23.

felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a súlyos korrupciós cselekményekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló rendeletjavaslat gyors elfogadására irányuló megállapodás elérésére irányuló munkáját; felhívja a Tanácsot, hogy ezen új rendszer keretében sürgősen vezessen be szankciókat azokra a természetes és jogi személyekre, akik Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával összefüggésben korrupciós cselekményekért felelősek, és akik vagy amelyek célja az orosz rezsim támogatása;

24.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy növeljék átláthatóságukat és professzionalizmusukat a személyes szankciókkal sújtandó, illetve azok alól felmentendő személyek azonosításának módja tekintetében; megismétli, hogy a jelenlegi működési mód rontja a meglévő szankciórendszer hírnevét;

25.

kiemeli, hogy a szankciók korlátozott hatékonysága rávilágít arra, hogy Oroszországgal szemben átfogóbb megközelítésre van szükség; kéri ezért, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára válaszul hozott uniós szankciókat építsék be egy Oroszországgal kapcsolatos átfogó politikai és diplomáciai stratégiába, amely magában foglalja az Oroszország száműzetésben élő ellenzékének, civil társadalmának, független médiájának és a háborút ellenző újságíróinak nyújtott támogatást, a nemzetközi partnerekkel való koordinációt a demokratikus folyamatokba és nemzetközi konfliktusokba való Oroszország általi beavatkozása elleni küzdelem terén, valamint hatékony többoldalú együttműködést a multilaterális intézmények vagy mechanizmusok Oroszország általi akadályozásának vagy az azokkal való visszaélésnek az ellensúlyozására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minimalizálják a száműzetésben élő orosz és belarusz civil társadalmi és ellenzéki szereplőkre gyakorolt negatív következményeket, mivel ezek a következmények nem járulnak hozzá a szankciók deklarált céljának eléréséhez, nevezetesen Oroszország azon képességének korlátozásához, hogy agresszív háborút folytasson Ukrajna ellen;

26.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az orosz és belarusz hatóságoknak.


(1)   HL L 308., 2022.11.29., 18. o.

(2)  A Tanács 269/2014/EU rendelete (2014. március 17.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (HL L 78., 2014.3.17., 6. o.).

(3)  A Bizottság javaslata az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (COM(2022)0684).


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2838/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)


Top